Mindennapi mérgeink 3. rész

A kozmetikumokban előforduló legveszélyesebb vegyületek,
vegyületcsoportok Nézzük meg ezeket a legveszélyesebb
vegyületcsoportokat, amiket
vizsgáltak és nézzük meg, hogy miben vannak benne. A sorrendiség nem
számít, teljesen egyformán ártalmas mindegyik. Tehát nincs az, hogy ez
"jobban", az "kevésbé". Ezek a "legjobban"...

Ilyenek az alumíniumszármazékok, alumínium-vegyületek: Nagyon kevesen
gondolnák, hogy mit keres az alumínium a kozmetikumokban. Hát ezt én is
meg szoktam kérdezni. Ennek ellenére minden dezodorban,
izzadásgátlóban, borotválkozás és -utáni készítményben benne van.

Aki jár kozmetikába, vagy fodrászatot vagy kozmetikát tanult az az
alumínium vegyületetekről, tudja, hogy erőteljes pórusösszehúzóak,
ezáltal verejtékcsökkentő hatásuk van. Tény és való, hogy így van. Csak
azt felejtjük el, hogy már a 70-es években a közkonyhákon és a
közétkeztetésben betiltották az összes alumínium edényt meg evőeszközt a
gyerekeknél, mert bebizonyosodott, hogy egy egyszerű nyállal való
érintkezés kiold belőlük egy mérgező anyagot. Ennek ellenére a
kozmetikában, azt az apró molekulát, ami aztán bejut neked a
véráramodig, azt simán bent hagyták.

A statisztika a következő: a mellrákosok száma a 70-es évektől
szaporodott fel. Azt hitték, hogy ez egy női betegség. Majd kiderült, egy
2008-as, friss adat szerint ezt Dr. Ládi Szabolcstól tudom, aki az egyik
leghíresebb rákkutató orvos jelenleg a világon -, hogy
Magyarországon jelenleg minden 4. mellrákos férfi. Ami azt jelenti, hogy
ez nem női betegség. És elkezdtek statisztikákban utána nézni, hogy mivel
lehet összefüggésben a mellrák. Először azt hitték, hogy
ösztrogén-probléma, később azt, hogy egy tipikus női betegség, majd
feltűnt, hogy pontosan onnantól kezdett el a mellrákosok száma
felszaporodni, amióta alumíniumsó tartalmú dezodorokat használunk. Ezek a
70-es években jöttek divatba. Ami érdekes, hogy akkor férfi mellrákos még
nem volt, de ha belegondolunk, akkor a férfiak napi
szinten sokkal később kezdtek el használni dezodort, tehát a 80-as évek
végén és a 90-es évek elejétől jelentek meg az első férfi
mellrákosok. A történet logikus: a kiválasztó rendszer a verejték. Hol
verejtékezünk a legjobban? Az endokrin-mirigyek környékén, amelyek ugye,
ott vannak a hónaljban, a hónaljmirigyek. Hogy ha valaki használ egy 24
órás dezodort, ami 24 óráig nem engedi izzadni, akkor hol
választ ki a verejtéke? Hol tud távozni belőle a méreganyag? Nem tud, ott
gyűlik. Ott van bent az alumíniumdugó és ott gyűlik, gyűlik.
Valahol ki kell jönnie, tehát valahol a szervezetnek ezt raktároznia
kell. A szervezet öngyógyítási folyamata pedig olyan, hogy ha talál egy
idegen anyagot, ami neki nem tetszik, akkor azonnal betokozza egy
szövetszaporulattal. Ugye egyértelmű, hogy hová vezet. Mik vannak a
hónaljmirigyekhez közel, hova tudja raktározni, mit talál? Ott talál
zsírszövetet, ott találja a mell mirigyállományát, ami a férfiaknál
ugyanúgy megvan, csak kevesebb zsírszövettel és abban a pillanatban oda
kezdi felhalmozni a méreganyagot.

A lényeg, hogy ha megnézed a dezodorodat, izzadásgátlódat, stiftedet,
spricnidet, golyósodat, teljesen mindegy hogy hívjuk és találkozol
bármilyen olyan szóösszetétellel a sok latin közt, amely úgy kezdődik,
hogy alu-, tehát az lehet alumin, vagy alumínium, alumed, csak alu-val
kezdődik, akkor kuka. Életveszélyes!

Felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan kozmetikum, ami nem
tartalmaz alumíniumszármazékot. Természetesen van, de sajnos elég
kevés cég van, aki ma ilyen termékeket forgalmaz.
A másik, ami ezzel kapcsolatban borzalom, az a reklámoknak a nagyon rossz
hatása. Tehát megpróbálják velünk elhitetni, hogy izzadni ciki. Pedig,
nem izzadni ciki, büdösnek lenni ciki. Izzadni abszolút nem ciki. Ugyanis
az izzadás ugyanúgy hozzátartozik az emberi szervezet egészséges
működéséhez. Ha neked elkötnék a húgycsövedet, akkor
belehalnál. Ugyanez vonatkozik a verejtékmirigyekre is, amiről van egy
külön előadásom és kiderül belőle, hogyan is működik az egész bőrnek a
kiválasztása, meg a hőháztartása és mi mindent ártunk azzal, amit
rákenünk.

Habképző tenzidek és mosóképző anyagok: Ide tartozik minden olyan
dolog, ami habzik, vagyis: sampon, habfürdő, tusfürdő, fogkrém,
arctisztító, hajbalzsam, stb. Tehát ami bármilyen habot tud képezni,
abban kell legyen valamilyen habképző tenzid. Nagyon sokféle habképző
tenzid van, de egyetlen egyet favorizál nagyon a kozmetikai ipar. Nem
véletlenül, mivel nagyon olcsó az előállítása és nagyon könnyű vele
bánni. Ezt a habképző tenzidet úgy hívják, hogy Sodium Lauryl Sulfate.
Ennek van egy alkoholos változata: a Sodium Laureth Sulfate.
Gyakorlatilag mindenben benne vannak. Ha bárki otthon megnézi a
legdrágább Dior vagy Clinic tusfürdőjét ez az anyag benne van. Mi ez az
anyag? Tulajdonképpen egy nem ionos foszfát tenzid. Ugyanaz, ami a Persil
mosóporokban benne van. Van egy magyar származású professzor, Dr. Rózsa
Sándor, aki Németországban tanított egy egyetemen még a
70-es években. Összeállított egy testápoló kislexikont, amelyben
ezeket taglalja. Az Ő specialitása volt a habképző tenzidek és úgy ment
be előadást tartani, hogy: "Ugye Uraim és Hölgyeim, Önök
Persillel mosnak hajat." és mindenki tiltakozott, hogy ők ugyan nem...,
hát hogy képzeli, az egy méreg. Ők samponnal mosnak hajat. És
kémiailag levezette, hogy nézzék meg, teljesen ugyanaz a két anyag. Csak
a mosóporra más néven írják rá, mint a samponra. És a
kutyasamponban is ugyanez van, sőt az autósamponban is ugyanez az
anyag van benne. Sőt a mosogatószerekben is ugyanez az anyag van
benne, meg a padlófelmosóban is ugyanez az anyag van benne. Ugyanaz az
összetétele, csak a kozmetikai termékeknek szebb a színe meg jobb az
illata. Ennyi a különbség, legalábbis a habképző tenzidek terén.

Nézzük meg, hogy mit kell tudni a Sodium Lauryl Sulfate-ról és
alkoholos társáról a Sodium Laureth Sulfate-ról, illetve most már ezek
másik két változatáról, az Ammonium Lauryl Sulfate-ról (ALS) és az
Ammónium Laureth Sulfate-ról. Ha bárki bemegy a gyógyszertárba
(ugyanis ez egy nagyon súlyos méreganyag), és kikéri a biztonsági
adatlapját, akkor teljesen le fog döbbenni. Egyébként lekérhető, a
KÖJÁL-nak az oldaláról is. A legveszélyesebb kémiai anyagnak
nyilvánítják, felhívják a kedves vásárlók figyelmét, hogy csak
védőfelszerelésben nyúlhat hozzá ehhez a SLS-hez. Néhány "apróbb"
hatása: bőrkárosító, vakságot okoz, szemirritációt okoz,
nyálkahártyakárosító, sejtméreg, vesetoxikus, májtoxikus, mutagén, stb.
Ezek az apróbbak, de például elhullik tőle a hajad vagy teljesen
tönkrevágja a bőrt, ugyanis olyan erős zsíroldó hatású, hogy a
bőrünket védő természetes bőrfelszíni emulziót teljesen leoldja. Ezért
van az, hogy manapság a legtöbb nő arról panaszkodik, hogy fürdés után
húzódik a bőre. Nem kellene. Csak amióta tusfürdőt használunk. Az én
nagymamámnak, aki szappannal mosdott miért nem húzódott soha a bőre. Nem
hallottuk panaszkodni a nagymamákat a 60-as években, hogy nekik húzódna a
bőrük és nem is használtak krémet. Ez egy tudatos történet! Ez bent van a
fogkrémben is, amit még a gyerek le is nyel, pedig
nyálkahártyakárosító. Ott van benne.

Emulgeátorok és felületaktív anyagok: Aki tanult kozmetikát meg
kémiát, az tudja, hogy a vizes és a zsíros fázis nem elegyedik. Ahhoz,
hogy elegyedni tudjon, ahhoz kell egy emulgeátor bele. Az egyik ilyen
legdurvább emulgeátor a Triethanolamine, meg a dietanolamin, ami
jelenleg minden krémben benne van. (Itt megint a legmárkásabbakat is
mondom) Ráadásul még vannak olyan gátlástalanok, hogy miután kirobbant a
trietanolamin botrány 10 évvel ezelőtt, ma ugyanúgy belerakják a
krémekbe, csak rövidítik = TEA. És a krém összetételén a laikus azt
olvassa, hogy tea és megnyugszik a lelke, hogy ez biztos valami jó anyag.
Holott ez csak a trietanolamin rövidítése. Hozzáteszem, hogy a mai napig
a kozmetikus tankönyvekben anyagismeretként egy kiváló
bőrbarát emulgeátorként tanítják. A mai napig egy 1952-es kiadású
tankönyv átdolgozott változatából tanulnak a kozmetikusok. Az a
tankönyv úgy ahogy van tűzrevaló. Abból egy sor sem igaz már és ezt
tanítják meg a kozmetikusoknak meg a fodrászoknak. És szegények (nem
hibáztatom őket), azt hiszik, hogy ők tudják jól, hisz ezt tanulták.
Holott nem.

Szintetikus illatanyagok: Szintetikus illatanyagok szinte minden
kozmetikumban megtalálhatók. Ez egy pszichológiai behatás, hogy az
embereknek így adják el a készítményt. Gondoljunk csak bele! Bemegy a
vevő a boltba, meglátja a terméket, megtetszik neki, mivel vizuális,
ezért azonnal meg is szagolja. Ha az illata is jó, berakja a kosarába és
egyáltalán nem kíváncsi rá hogy mi van benne. Ha ide van írva
hangzatosan, hogy kamilla tartalmú elhiszi és nem is veszi a
fáradtságot, hogy megnézze, hogy az összetételben szerepel-e az a szó,
hogy kamilla. Legtöbbször nem. Az az érdekes, hogyha szerepel is,
legtöbbször csak az összetétel legvégén, ami azt jelenti, hogy egy
tonnához egy cseppet raknak, csak azért, hogy ráírhassák, hogy kamilla
tartalma van.

A szintetikus illatanyagokkal azért kell vigyázni, mert szintén
kőolajból vannak. Benne van a nevükben, hogy szintetikus. A kőolajat
olyan apró molekulára bontják le, hogy a levegőben terpinként meg tud
jelenni, úgy mint a valódi illatanyagok, amit aztán az orrunkon
keresztül beszívunk. Tudjátok, hogy az illatot nem az ember orra érzi,
hanem az agya, a limbikus rendszer, ami azt jelenti, hogy
kőolajmolekulák tömkelege landol az agyunkban. Mikor fog az onnan
lebomlani? Soha. Elgondolkoztunk azon, hogy miért van ennyi
szklerózisos, alzheimeres beteg és egyéb demenciális betegségek,
szenilitás, autizmus, diszlexiások, diszgráfiások. Ha belegondolunk, már
a csecsemőket elkezdik illatoztatni, mert a reklámokból is
közismert neves cég, a JandJ behozta a köztudatba a "babaszagot". Van egy
nagyon kedves vendégem a kozmetikában, Mahlerné Köfner Anikó, aki a
Magyar Autista Szövetség elnöke. Nagyon komoly leiratokat tud arról
hozni, hogy az autizmus, ami ennyire elszaporodott és 4-5 éves
gyerekeknél jön ki, mire vezethető vissza. Szintetikus illatanyagok,
gyerekkori védőoltások. Ez a kettő. Mert az autizmus eddig nem volt,
azóta van amióta kötelező védőoltások vannak, meg amióta ennyi
szintetikus illattal ellátjuk magunkat. És ha belegondoltok minden
illatosítva van, még a toalettpapír is illatosítva van. Minden.
Gondoljatok bele, hogy a 3 az 1-ben instantkávéban és a pickwik teában is
ugyanolyan szintetikus aroma van, illatanyag. A Danone joghurt
isteni meggy meg eper illatát is a szintetikus illatanyagok adják.